A ketózis és a szív fibrózis.

Pánikra semmi ok, csak egy félrement Nature cikk.

Tóth Csaba, Clemens Zsófia

2021.03.09.

Már hetek óta kering egy cikk a neten, amit kínai kutatók jelentettek meg a Nature-ben, vagyis a világ egyik legtjelentősebbre taksált folyóiratában. Patkányokon végeztek kísérleteket a ketogén étrenddel. A cikk következtetése szerint a ketogén étrend káros a szívre, mivel hosszú távon a szívizom fibrózisos elfajulását okozza. A közlemény lavinát indított el, és beindultak a magyar híroldalak is. A „szenzációs” negatív hír közvetítéséről, a 24.hu sem akart lemaradni.

A kínai szerzők cikke

Pánikba esés helyett egy másik megközelítést alkalmaztunk: kutatói és klinikai gondolkodással alaposan elemeztük a cikket, amelynek során arra a következtetésre jutottunk, hogy aggodalomra nincs ok. Az alapján, amit egyébként is tudunk, eddigi klinikai tapasztalataink és a kutatói munkánk okán, még kevésbé van ok aggódni. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a 24.hu nem sokat tett az alapos elemzés érdekében

Az eredeti és a 24.hu reflexiócikke is több sebből vérzik. Elöljáróban annyit, hogy az eredeti cikk messze nem üti meg a tudományos vizsgálattól elvárható minimális szintet. Hogy miképpen tudott akkor megjelenni a világ egyik legelismertebb élettudományi folyóiratában? Nem tudjuk, de ez a színvonalesés mindenesetre megkongatja a vészharangokat. A 24.hu cikk azzal a szokásos fogással indít, hogy a cikkből kifelejti azt az információt, hogy a vizsgálat patkányokon készült. Pedig a különbség nem alhanyagolható. Ha azonban a 24.hu ezt korrekt módon beleírná a címbe, akkor senki nem klikkelne rá. Nekünk tulajdonképpen elég lenne erre a cikkre annyit reagálni, hogy „Az ember nem patkány” és ezzel mi is lezárhatnánk a témát. Tekintettel azonban a közlemény által gerjesztett hullámokra, azért nézzük meg a részleteket is.

Két oldalról közelítjük meg a témát. Az első a tudományos oldalra vonatkozik. A másik oldal pedig a szociológiai oldal, a social media/Facebook térre vonatkozik. Ez utóbbi lehet sokaknak nem fog tetszeni.

Ide kellene a gif, majd ezt töröld ki ha felkerül

A KÍNAI CIKK ÉS A TUDOMÁNYOS VALÓSÁG

  • A patkány egy mindenevő állat, a Homo sapiens nem. Így a patkányon és az emberen végzett hatásvizsgálatok közvetlenül nem összehasonlíthatók. Ezalól csak a toxikus vegyületek letalitásvizsgálata jelent kivételt.
  • A vizsgálatnak abban a részében, amelyben az étrendek hatását vizsgálták mindössze 6 patkány volt ketogén és 6 patkány volt normál étrenden. Ez a szám elenyészően alacsony ahhoz képest, hogy a cikk vélhetően emberek millióihoz jutattja el meglehetősen határozott megállapításait világszerte.
  • Valószínűleg keveseknek tűnt fel hogy, az egyébként sem rövid cikkhez tartozik egy mintegy 27+14+15 oldalnyi kiegészítő tudományos anyag is, ami a pontos módszertant írja le. Az a helyzet, hogy az ördög pont ebben lakozik, mivel nincs olyan tudományos cikk, amelyről a módszertan ismerete nélkül mélységében véleményt lehetne mondani. Korunk tudományos villámújságíróinak ez a röpke 56 oldal létezése nyilván fel sem tűnt.
  • A zsúfolt szakzsargon a laikusoknak nyilván feladja a leckét, de a helyzet az, hogy még az ilyen szövegeken edzetteknek is jelentős nehézséget okoz a lényeget megtalálni, hacsak nincs jelentős előképzettségük a témában, esetleg azért mert maguk is írtak már tudományos cikket hasonló témában. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nemcsak olvassuk a táplálkozással kapcsolatos tudományos cikkeket, hanem rendszeresen írjuk is őket. A ketózissal kapcsolatos ismeretekkel is hasonlóan állunk. Az elsődleges forrásunk nem a google, hanem az egy évtizeden keresztül felhalmozott orvosi tapasztalatunk. A ketózis valójában teljesen természetesen fellépő élettani és nem kórélettani jelenség, amelyet teljes valójában csak evolúciós kontextusban lehet értelmezni  Nem tudunk arról, hogy a 24.hu-nél alkalmazásban lennének az ilyen feladathoz edzett koponyák.
  • Ha a kiegészítő anyagra tekintünk, láthatjuk, hogy a ”normál” étrendbe tartozó patkányok étrendje a legkevésbé sem tekinthető normálisnak, vagyis olyannak, ami az adott faj saját étrendjére jellemző lenne. Azt kell, hogy mondjuk, hogy míg egy állatkertben az állatgondozó is szokta tudni (munkaköri kötelessége), hogy mi egy adott faj „normál” étrendje, addig a világ elit kutatólaborjaiban erről általában fogalmuk sincs, vagy úgy döntenek, hogy inkább nem tudják. Lássuk be, a szóban forgó cikkel kapcsolatban, ennek nem tudását súlyosbítja, hogy pont táplálkozással kapcsolatos a vizsgálat.A kísérletben ugyanis a „normál” étrendet nem a levelek, magok és apróbb testű állatok jelentették, hanem ipari körülmények között előállított, izolált növényi zsírok és tejből kivont, kémiai úton előállitott olcsó fehérjék (pl. kazein). Ezen a linken megismerhető a patkányok valóban normális táplálkozása http://wildliferemovalusa.com/ratdiet.html
  • A következő apró probléma, hogy a két csoport közötti különbséget nemcsak a ketózis teszi, hanem, hogy a ketogén csoportnak 33-szor annyi kakaóvajat, kétszer annyi szójaolajat és kétszer annyi kazeint adtak mint a normál csoportnak. 

 

Részlet a cikkhez tartozó kiegészítő anyagból kiemelve a kakaóvaj, a szójaolaj és kakaóvaj mennyisége közötti különbségek.

Vagyis a kutatói kérdést úgy is fel lehetett volna tenni, hogy okoz-e szívbetegséget, például fibrózist a kakaóvaj a szójaolaj és a kazein. A kazeinről mellesleg konkrétan tudjuk, hogy igen, szívbetegséget okoz (McLachlan, 2001). A szójaolajról hasonlóképpen konkrétan tudjuk, hogy igen, szívbetegséget okoz (DiNicolantonio and O’Keefe, 2018). A kakaóvajról pedig erősen feltételezhető, hogy a szójaolajhoz hasonlóan, lektinjei és más biológiailag aktív anyagai szövetkárosodást okozhatnak. Mindennek semi köze a ketózishoz. Valójában ezek és az ehhez hasonló összetevők felelősek a klasszikus ketogén étrend mellékhatásaiért az embernél is. Napjaink tudományos világában sajnos egyáltalán nem meglepő, hogy a kutatói kérdésfeltevést az igazolni kívánt állításhoz igazítják. Ezt hívjuk irányitott tudományos kutatói tevékenyégnek. 

  • A cikk másik részében exogén módon adott béta-hidroxi vajsavat (BHB-t) alkalmaztak, és értek el vele „sikeresen” negatív hatásokat. Már sokszor leírtuk, de a maga a ketózis csak a végpontja a ketogén étrendnek. Mesterségesen, kívülről, a hasfalon keresztül beadott ketontestekkel semmiképp nem reprodukálható a természetesen módon elért ketózis.
  • A kívülről adott BHB apoptózisra gyakorolt hatását még csak nem is patkány kísérletben végezték, hanem petricsészében patkány kardiomiocita tenyészetében. Ez az a pont, ahol komolytalanná válik a vizsgálat. Egy ilyen in vitro végzett kísérlet állatmodellben semmilyen következtetésre nem adhat alapot, ami a humán ketózist illeti.
  • A cikk szerint a BHB adása csökkenti mitochondriumok biogenezisét, de ezt valamilyen okból nem a mitochondriumok számának változására alapozták, hanem egy sokkal kevésbé pontos mérőszámot használtak: a mitokondriális DNS és mag DNS arányát.
  • A legnagyobb csúsztatás azonban magával a fibrózissal áll kapcsolatban. A kínai szerzők a fibrózis jelenlétét olyan jelenségekkel próbálják alátámasztani, amelyek valójában teljesen fiziológiás folyamatok: bizonyos izomsejtek megjelenése és bizonyos kollagénfehérjék felszaporodása. Ez nemcsak csúsztatás, hanem óriási szakmai baki! Ennyi erővel az összes sportolónak is fibrózisa lehetne, hiszen az II-es típusú izomrostok aránya és kollagén mennyisége erőteljesen megnő sportolóknál.

Összességében tehát ez egyáltalán nem egy olyan vizsgálat, ami akár egyetlen valós következtetés levonására alkalmas lenne. De főleg nem alkalmas a fibrózis megjelenésével kapcsolatos következtetés levonására. A vizsgált egyedek alacsony száma, és az többszörösen elhibázott kísérleti elrendezés miatt ez a vizsgálat értelmezhetetlen és értéktelen. Azt hogy egy ennyire elhibázott vizsgálat hogy jelenhetett meg a világ egykoron vezető természettudományos folyóiratában, az olvasó képzeletére bízzuk.

Ami a normál versus ketogén összehasonlításban felhasznált 12(!) patkány számát illeti, azért összehasonlításképpen azt is említsük meg, hogy a humán ketogén diéta vizsgálatokban egyenkén több száz vagy akár több ezer ember, összességében pedig 100,000 feletti ember vett részt.az elmúlt száz évben. Az ilyen nagy számokra alapozott eredményeket kézmozdulattal szokás lesöpörni ugyanezekben a tudományos körökben. De ide tartozik az is, hogy az kínai vizsgálatban alkalmazott, 4:1 zsír:fehérje arány, még az emberi ketogén diétában is szükségtelenül magas arányt jelent. Kevesen tudják, de a humán klasszikus ketogén étrenden ma már sokkal inkább a 2:1 arányt használják, mint az eredeti 4:1 arányt.

 

A KÍNAI CIKK ÉS A SZOCIOLÓGIAI VALÓSÁG

Ahogy a cikk elején írtuk, nemcsak tudományos jelenségről, hanem a szociológiai jelenséggel kapcsolatban is vannak észrevételeink és következtetéseink. Ezek nem most fogalmazódtak meg, hiszen kutatóként és orvosként folymatosan látjuk a zűrzavart és káoszt a táplálkozástudomány területén.

  • Az orvostudomány és az élettudományok művelése konkrét, alapos és nem felületes ismereteket kiván meg. Ez igaz a táplálkozásintervenció révén történő gyógyításra is. Mert bármennyire szeretnék is a hangadó guruk, egyik vagy másik oldalról, itt nem csak arról van szó, hogy táplálkozunk valahogy, mert arra mindenki képes. Olyan biokémiai és élettani mélységek tükrében kell megvizsgálni bizonyos állitásokat, ami laikusként nem biztos, hogy sikerülni fog. Pár könyv, bizonytalan hitelességű blogoldalak olvasása, útkereső podcastok hallgatása nem képez szakemberré senkit. Sem matematikust, sem pilótát, sem mozdonyvezetőt, sem újságírót. De táplálkozástudóst sem.
  • Korunk újságírói semmi másra nem hajtanak, mint a lájkokra. Képzetségük nincs, tudásukat a google-ról gereblyézik. Már rég nem a tudományos igazság megtatlálása vezérli őket, hanem az önös érdek. Kinyilatkoztatásaik utóhatásával mit sem törődnek. Vagy ha igen, csak annyiban, hogy a kattintások direkt vagy indirekt az eladni kívánt termékhez vezetnek (könyv, vitamin, étrendkiegészitő, deutérium csökkentett víz) Ami a tiszta tudomány kereskedelem általi behálózását illeti, a tudományon belül valójában a táplálkozástudományban a legrosszabb a helyzet. Belátható mondjuk, hogy a diszkrét matamatika témaköréhez viszonylag kevéssé tudnak kereskedelmi termékeket kapcsolni, így a diszkrét matematika megmaradt tisztán természettudományos ágnak.
  • Elmondható sajnos, hogy a cikkek jelentős része irányított, akár fizetett, de nagy többségében kereskedelmi érdekek mentén torzított írás. Mi az elmúlt 10 évben alig olvastunk független, elfogulatlan, torzítatlan cikket „mértékadó” folyóiratban. 
  • A facebook guruk véleménye, bármely oldalról, úgy tűnhet, mintha ugyanolyan súlyú lenne, mint egy képzett és tapasztalt szakemberé. Pedig messze nem az. Adott esetben ezen életek múlhatnak. 
  • A facebook guruk véleménye, bármely oldalról, ugyanolyan csapdákat rejt, mint ez a konkrét Nature cikk. Úgy tűnik mintha megalapozott lenne, de a szakzsargonnal, hivatkozásokkal, és összetett ábrák sokaságával elért túlzsúfolás csak az olvashatatlanságot és értelmezhetetlenséget szolgálja elérni, aminek nincs más célja mint a lényeg és a cikk saját gyengeségeinek a elrejtése. A laikusokat különösen, de még a szakmabelieket is elkápráztatja a körítés, és eszünkbe se jut megkérdőjelezni a következtetést.
  • A kereskedelmi érdekek vezérelte cikkek valójában egy párhuzamos igazságot próbálnak láttatni. Olyat, amit a pénzügyi érdekek diktálnak. Ha laikus körökben éppen a ketogén étrend a menő, akkor azt kell szétbombázni; ha éppen a paleolit étrend a menő, akkor pedig azt. A facebook és a google pontosan azért veszélyesek, mert teret adnak és súlyukon felül reprezentálják ennek a tudományosnak tűnő, de valójában tudományon kivüli, párhuzamos valóságnak a létezését. Áltudománnyal vegyítik a tudományt, akár az utóbbi teljes elhallgatásával.
  • Ami a legzavaróbb, hogy maguk a táplálkozástudomány hivatalos képviselői generálják ezt a zűrzavart. A pénzügyi érdekeken kívül, teszik ezt azért, mert arra az egyszerű kérdésre nem tudnak válaszolni, hogy mi az ember számára egészéges táplálkozás. Pedig a válasz megvan, csak ki kellene a homokból húzni a fejünket. Az ellenérdekek miatt a tudományos igazság nem tud érvényesülni sem a hagyományos tudományos, sem a laikus közegben. Ennek legfőbb hátráltatója a jelenlegi dietetika, de mindjárt a második sorban az érdek- és profitorientált guruk, tanácsadók és étrend kiegészítő és mindenféle kegyszert árusító szereplők állnak. Mivel a dietetika szakmai romjaiban hever, így adott az űr, amit ez a második sor ki tud tölteni. Sajnos a jelenlegi táplálkozással kapcsolatos újságírás is ezeket az érdekeket szolgálja.

 

Referenciák

McLachlan CN. beta-casein A1, ischaemic heart disease mortality, and other illnesses. Med Hypotheses. 2001 Feb;56(2):262-72.

DiNicolantonio JJ, O’Keefe JH. Omega-6 vegetable oils as a driver of coronary heart disease: the oxidized linoleic acid hypothesis. Open Heart. 2018 Sep 26;5(2):e000898.